A COVID-19 koronavírus miatti gazdaságvédelmi akcióterv csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályai

 

A kialakult helyzet miatt a mindennapjainkat a bizonytalanság és a tanácstalanság lengi be és sokan úgy érzik magukra hagyták őket, felszínre került a létbizonytalanság, a hogyan tovább kérdés, a létkérdés.

A Kormány 105/2020. (IV. 10.) Korm.rendelete és a 141/2020. (IV.21.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról.
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, a 11. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Sokan nem járatosak a törvények és határozatok világában. Ebben a kialakult káoszban szeretnék segíteni és egyben irányt mutatni, hogy milyen lehetőségeink vannak, mit tehetünk annak érdekében, hogy velünk együtt a vállalkozásunk is túlélje ezt az átmeneti időszakot.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályaitól szóló értelmezésünk már tartalmazza a 2020.04.21-én kihirdetett kormányrendelet módosításait is. A nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal (NFSZ) folyamatosan egyeztetünk.

A módosításokkal változott kormányrendelet kihirdetésének napja: 2020.04.21.
Hatálybalépésének napja: 2020.04.29.

Melyek a legfontosabb kérdések?

1. Mikor veheti igénybe a munkaadó a támogatást?
2. Mennyi ideig vehető igénybe a támogatás?
3. Mekkora támogatást kaphat a munkaadó?
4. Hogyan adható be a támogatás iránti kérelem?
5. Hogyan, milyen feltételekkel bírálják el a támogatási kérelmet?
6. Mikor folyósítják a támogatást?
7. Milyen feltételek mellett kerül folyósításra a támogatás?
8. Mikor nem folyósítható a támogatás?
9. Milyen kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót a támogatás ideje alatt?
10. Mikor szűnik meg a támogatás?
11. Gyakran ismételt kérdések és azok válaszai az NFSZ weboldaláról.
12. Gyakorlati példa a támogatás nagyságáról.

 

A kormányrendelet meghatározza a csökkentett munkaidő fogalmát.
Csökkentett munkaidő: A veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidő.
(Ezek alapján a rendelet megengedi, hogy a munkaadó a korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalóját napi 2 órában foglalkoztassa tovább.)

A kormányrendelet meghatározza az egyéni fejlesztési idő fogalmát.
Egyéni fejlesztési idő: A munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
(A 141/2020. (IV.21.) Korm. rendelet módosította az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályozást is, amelynek értelmében a korábbiakhoz képest a támogatás feltételeként a munkaadó és a munkavállaló csak abban az esetben köteles egyéni fejlesztési időben megállapodni legalább a támogatás időtartamára, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Míg abban az esetben, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, akkor az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak lehetőség, de nem kötelezettség a munkaadó és a munkavállaló számára. Ez utóbbi esetben nem terheli a munkaadót a munkabér-fizetési kötelezettség.)

A kormányrendelet meghatározza a létszámtartási kötelezettség fogalmát.
Létszámtartási kötelezettség: A munkaadó kötelezettsége a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására.
(Ezek alapján a rendelet a támogatással érintett munkavállalók munkaviszonyának fenntartására kötelezi a munkaadót.)

 

Mikor veheti igénybe a munkaadó a támogatást?

• A munkaadó a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
• A munkaadó a kérelem benyújtása előtt legalább hat hónapja működik,
• A munkaadó a munkavállaló vonatkozásában nem részesül a kérelem benyújtásakor a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 103/2020. Korm. rendelet) szerinti támogatásában, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban,
• A munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
• A munkavállaló legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától, azaz 2020.03.11-től munkaviszonyban áll,
• A munkavállaló nem tölti a felmondási idejét.

 

Mennyi ideig vehető igénybe a támogatás?

• A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg,
• A támogatás hónapokban állapítható meg,
• A támogatás időtartama három hónap.

 

Mekkora támogatást kaphat a munkaadó?

• A támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka,
• A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

 

Hogyan adható be a támogatás iránti kérelem?

• A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható,
• A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be,
• A kérelmet mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak alá kell írnia,
  Ez lehetséges elektronikus hitelesítéssel is, amely a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. weboldalán végrehajtható,
• Amennyiben azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Azonos telephely vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem,
  kivéve, ha:
  a) A kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet,
  b) A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem,
• Ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem. Ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat,
• A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti telephelynek megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.

 

Hogyan, milyen feltételekkel bírálják el a támogatási kérelmet?

• A kormányhivatal a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását,
• A kormányhivatal határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról,
• Amennyiben a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt,
• E rendelet erejénél fogva a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést,
• A kormányhivatal határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg,
• Amennyiben a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet,
• A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

 

Mikor folyósítják a támogatást?

• A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.

 

Milyen feltételek mellett kerül folyósításra a támogatás?

• A munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
• A munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,
• A munkaadó nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
• A munkaadó 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
• A munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

 

Mikor nem folyósítható a támogatás?

• Nem folyósítható a támogatás a fizetés nélküli szabadság idejére,
• Nem nyújtható támogatás az Mt. 53. §-a, szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnál, mikor a munkaadó a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatja.

 

Milyen kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót a támogatás ideje alatt?

• A munkaadónak és a munkavállalónak a támogatás igénybevételekor együttesen vállalnia kell, hogy:

1. 1. A munkaadó a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja,
   2. Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára (kötelező),
   3. Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg (nem kötelező, csak lehetőség).

• A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja, hogy:

1. 1. A jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
   2. Azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek,
   3. Azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

• A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja, hogy:

1. 1. A létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig.
      Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni.
      A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt. Mentesül a munkaadó a befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg,
   2. A létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a támogatási időszakot követő hónap leteltét követően kerül sor,
   3. Azt, hogy a támogatás ideje alatt a támogatott munkavállaló tekintetében rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor,
   4. Azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
   5. Azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét, kivéve, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg,
   6. Azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet, kivéve, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg.

 

Mikor szűnik meg a támogatás?

• A munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
• A munkavállaló munkaviszonya megszűnik,
• A munkavállaló a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
• A munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében a 103/2020. Korm. rendelet szerinti támogatásában, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesül,
• A munkaadó a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget
• A csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
• A támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

 

Gyakran ismételt kérdések és azok válaszai az NFSZ weboldaláról
Természetesen minden kérdést és választ nem tudunk csatolni, így csak egy-kettőt csatolunk. De aki szeretné átnézni, elolvasni az összeset, az NFSZ weboldalán megteheti.

1. A rendelet szerint a bértámogatás nem alkalmazható a munka törvénykönyve 53. § szerinti foglalkoztatásra.
   Lehet kérni home officeban dolgozókra is bértámogatást?
   Ki a támogatás alanya?
   A támogatást távmunka és otthoni munkavégzés keretében dolgozó munkavállalók esetében is igénybe lehet venni.
2. A gazdaságvédelmi akciótervben elrendelt bértámogatás igényelhető-e nyugdíjas dolgozóra is?
   A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás az Mt. szerint foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló után igénybe vehető, kivéve azt, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül.
3. Kérdés, hogy a munkáltatót terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munka nélkül töltött idő kapcsán fizetett bér (30%) után?
   Az erre az időszakra eső juttatás munkabér, az ennek megfelelő szabályokkal (igen).
4. Miért kell akkor is a munkahelyen tartózkodni, amikor valaki nem dolgozik?
   Nem elvárás, hogy a munkahelyén tartózkodjon a munkavállaló az egyéni fejlesztési idő alatt. Nincs ilyen kikötés a jogszabályban.
5. Miért került előírásra képzési kötelezettség?
   Nincs előírva képzési kötelezettség az egyéni fejlesztési idő alatt. Ennél a jogszabály jóval kevésbé kötötten fogalmaz. A munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést ír elő, ami lehet képzés, lehet a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő és nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából.
6. A 3. §-ban található munkaidő meghatározások azt jelentik, ha a vállalat rajta kívül álló okból 100%-ban nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót (vis maior), akkor elesik-e a bértámogatás igénylésének lehetőségétől, avagy beleszámítható ezen időszak a “3 havi átlagba”? Ezen megfogalmazás azt jelenti-e, hogy a 3 hónap alatti átlag 4 óra teljesítéséhez 6 hétre (1,5 hónap) mentesíteni lehet a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettsége alól?
   A támogatás megállapításakor az kerül megvizsgálásra, hogy mennyi volt az eredeti munkaszerződés szerint a munkaidő és a veszélyhelyzet elrendelését követően mennyire kerül vagy került módosításra. A módosított munkaidőnek háromhavi átlagban el kell érnie legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25%-át, és nem haladhatja meg a 85%-át, napi munkaidő elvárás nincs. A támogatási idő alatt a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható támogatás. Ugyanakkor az semmilyen esetben nem kerül megvizsgálásra, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt e a munkavállaló.

 

Gyakorlati példák a támogatás nagyságáról.

1.példa
A munkavállaló vészhelyzet előtti heti munkaideje: 40 óra
A munkavállaló vészhelyzet előtti havi bruttó bére: 210.600,- ft.
A munkavállaló vészhelyzet alatti lecsökkent heti munkaideje: 30 óra
A munkavállaló munkaideje az eredet munkaidő 50%-át meghaladja.
A munkaadó az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

[table id=1 /]

2.példa
A munkavállaló vészhelyzet előtti heti munkaideje: 40 óra
A munkavállaló vészhelyzet előtti havi bruttó bére: 210.600,- ft.
A munkavállaló vészhelyzet alatti lecsökkent heti munkaideje: 20 óra
A munkavállaló munkaideje az eredet munkaidő 50%-át nem haladja meg.
A munkaadó és a munkavállaló nem állapodnak meg egyéni fejlesztési időről.

[table id=2 /]

3.példa
A munkavállaló vészhelyzet előtti heti munkaideje: 40 óra
A munkavállaló vészhelyzet előtti havi bruttó bére: 210.600,- ft.
A munkavállaló vészhelyzet alatti lecsökkent heti munkaideje: 10 óra
A munkavállaló munkaideje az eredet munkaidő 50%-át nem haladja meg.
A munkaadó és a munkavállaló nem állapodnak meg egyéni fejlesztési időről.

[table id=3 /]

 

További számítási lehetőséghez készítettünk egy excel táblázatot.
Amennyiben szeretné ezt a táblázatot, úgy kérje a paricsi.zoltan@e-konyveles.hu email címen.

 

Páricsi Zoltán
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
Gazdasági Szolgáltató Tagozat
XXVI. Számviteli, Adótanácsadói, Könyvelői és Könyvvizsgálói Osztály
elnök

2020.04.29.